Kirándulás a tábor környékén
Kirándulás Kirulyfürdőre
Kedves vendégeink, akik talán először jártok ezen a vidéken, semmiképpen ne hagyjátok ki a közeli látnivalók egy részét. Ebből szeretnénk most ajánlani egy olyan kirándulást, ami akár autóval végigjárva is emlékezetes lehet. Autóval kevesebb, mint 10 km a teljes túra. Nézzük is mit írnak a helyiek:
"A 13A jelű műúton Székelyudvarhelyről Csíkszereda irányába haladva a Vargyas-patakot átszelő híd után érjük el a kalibáskői elágazót. Ezt a területet különleges, kaliba alakú sziklaképződményről nevezték el, amely a Tolvajos-patak fölött tornyosul. A tengerszint fölött 898 m-en a csend, a nyugalom és tiszta levegő uralkodik.
Innen délre 2 km megtétele után érkezünk a természeti csodákkal felvértezett Hargitaliget forrásláphoz. A csupán 2 ha területű forráslápot, helyi néven, a Szortyogót limonit tartalmú ásványvízforrások táplálják. A természetvédelmi területen különleges, ritka növényzetet figyelhetünk meg.
A köves-patak mellett az egykori hévizekből, gejzírekből opál csapódott ki, főleg vízopál.
A Festőborvíz, vagy Kamilla-forrás vizét régen palackozták, Kamilla és Hargita forrás néven került forgalomba. A borvízforrás mellett a 19. sz. végén egy festékörlő malom működött. Itt készítették a különböző színű kovasavakat, vashidroxidot tartalmazó viaszopálból az okker-sárga festéket." (http://www.kalibaskogyerekvilag.ro/kalibasko.php)
A fenti térképen DC29-cel jelölt pont - ami a Kalibáskő és a borvízforrás - szinte félúton található. Kis patakon híd vezet át, amely felé magasodik a jó fogáspontokkal rendelkező, jól mászható Kalibáskő. A patakparton elterülő réten kis tetővel fedett borvízforrás áll: a Festő - borvíz.
"Kirulyfürdőt további 3 km megtétele után érjük el. A 19. században kőhalmi és segesvári szászok kedvelt nyaralóhelye volt. Vidáman előbúvó borvizei kellemes hűsítőül szolgálnak.
.A fürdő fölött magasodó Sólyomkő a sólymok hazája volt. Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején, az 16oo-as évek elején Lövétén több család foglalkozott sólyomidomítással. Itt fogták be a fiókákat, amelyeket fejedelmi vadászatokra idomítottak. Egy részüket szultáni adóval Konstantinápolyba küldtek. Munkájukért az erdélyi fejedelem kiváltságait élvezték: mentesek voltak a katonai szolgálat alól és az adózástól.
Mária Terézia uralkodása alatt elrendelte a kirulyi források vegyelemzését, melyet a kibédi származású marosvásárhelyi főorvos Mátyus István végzett el, miszerint az itteni ásványvizeket a hideg-savanyú-vasas vizek közé sorolta. Adatai bekerültek az Erdélyi Nagyfejedelemség Gyógyvizeiről szóló Bécsben kiadott szakdolgozatba. Kiadási év 1773.
Az Erdei Iskola épületétől (észak) irányba terült el a lövétei székelyek hajdani tanyavilága, melynek fa épületei ma is megtalálhatóak az erdei utak, ösvények, vízlelőhelyek mentén (a Hargita ezen része vízszegény, többnyire időszakos patakokkal, kevés forrással) . A telkeket a kaszálókról összegyűjtött kőhalom kerítések határolták, a tanyavilág házaiban bármikor menedéket talált a hargitai vándor, mivel ezeket a házakat tudatosan nem zárták be tulajdonosai, de a tűzhely mindig elő volt készítve, ezt használat után a megpihent vándornak ugyancsak előkészítve kellett hagyni. Ez íratlan szabály volt."
Visszafelé ugyanezen az úton jöhetünk. Gyalogosan nekiindulva egy délelőttöt, vagy délutánt tesz ki ez a túra. Borvízforrásból vizet meríthetünk Kirulyfürdőnél és a Kalibáskő lábánál is. Buen Camino! :)